Olvasni jó!

Olvasni jó!

Móricz Zsigmond után szabadon („Gyalogolni jó”): Olvasni jó!

Hmm. A nyári szünet elején olvasásról írni egy kicsit galádságnak tűnik. Ki az, aki manapság egyáltalán olvas, ráadásul sokat? Az elvetemültek – válaszolhatnánk erre a kérdésre. De komolyra fordítva a szót:

Kedves szülők! Szerintem erőszakkal és kötelező jelleggel nem lehet olvasásra szoktatni a gyerekeket. A személyes példa jelent legtöbbet a számukra. Különösen kicsi kortól kezdve kel,l hogy lássák, hogy mi, felnőttek is olvasunk. És persze rendkívül fontos a könyves környezet is. Legyen otthon a gyerekeknek egy külön kis polca a saját könyvei számára.

Kedves Gyerekek! Nézzetek szét először az otthoni könyvespolcon és próbálkozzatok meg néhány könyvvel! Teljesen mindegy, hogy milyen könyvet, csak forgassátok!

Megkérdezték tőlem egyszer ironikusan, hogy miért kell elolvasni pl. a Pál utcai fiúkat? Azt válaszoltam: Hogy jobb emberekké váljunk.

Ha fontos még a mai világban a jóság, és nem egy 19. századi, elavult fogalom, akkor a könyvek e felé a jóság felé terelnek bennünket.

DE! Szórakoztató, izgalmas, érdekfeszítő, vidám, szomorú.. stb.

Én mégis a legegyszerűbb mondattal tudok válaszolni a miért? kérdésre.

Mert olvasni jó!

Kívánom, hogy nagyon sokan közületek részesüljenek ebből az érzésből!

Szeretettel: Zsóka néni